Egy hét történései

 hüpp - hüpp...

kitöröltem. 

pedig már annyit írtam.

és tudom, hogy ember nem lenne, aki végigolvassa.

és tudom, hogy úgysem tartottam be a saját szabályaimat sem.

és talán sem a motivációim nem jók, sem az energiráfordítás nem arányos a fontossággal, már ha van ez utóbbi ennek a blognak, sem az adatvédelmi előírásoknak 8amik a fejemben laknak :)) talán nem feleltem meg, vagy csak valamiért így kellett lennie, vagy csak így lett. pont.

- feladjam vagy újrakezdjem? tanuljam meg a mentés- gomb használatát? vagy csak ne akarjak már lenni, mint aki vagyok?

- miért ne írhatnék történésekről? csak azért, mert nem relevánsak? miért ilyen intim dolog nekem egyáltalán az, ami történik? vagy csak unalmasnak tartom, ezért nem osztom meg mindenkivel, csak olyanokkal, akik egyébként már kötődnek hozzám, és ez irányból érdekelheti őket, vagy legalább megtűrik, nem pártolnak el miatta?

ha-ha-ha.. unalmas gondolatmenetek. bár nem unalmasok. magamban.

miért mondogatom mindig azt magamban, hogy ha-ha-ha?

álljon itt ez a blog tanúságul, hogy nem kell másnak lenni, mint aki vagyok.. szóval. a mai napom, a következő bejegyzésben.. :P

 Ez az első bejegyzés. Ez azért fontos, mert bár történések - értsd: szóval események :) leírására szánom ezt a blogot - egy hétig, annyit talán kibírok.., elkerülhetetlen némi reflektálás magamra, illetve erre a blogra, és születésére, már csak azért is, mert kedvem van hozzá

[ígérem, valóban eseményeket igyekszem majd dokumentálni, nyilván szubjektív szemszögből - de a hangsúlyt igyekszem majd történésekre helyezni, és nem az általuk kiváltott érzésekre, és gondolatokra, az csak csokireszelék lesz a vajaskenyéren, vagy valami ilyesmi - tehát nem fogok spec. - vagy nem sűrűn olyan megjegyzés - közbeékeléseket megengedni magamnak, mint "vajon attól, hogy történésekről írok, és nem a belső folyamataimról megváltozok esetleg?" - ez egyébként is hülyeség, mert közben valószínűleg "a" másik blogomat is írni fogom, na de mindez még mehetne az idézőjelen belül, ha már nem maradhatott a fejemben, hisz' a blog kategóriáját tekintve... na de ma még gyereknap van :)]

Szóval ez lenne a történéseim blogja. Nem állítom, hogy más vezérelt ennek megírására tudta alatt, mint hasonulni egy bizonyos személyhez, bár ez nem tudatos, de sejtem magammal kapcsolatban, és egyébként is hülyeség, mert egyrészt az nem lenne jó, 2, nem is sikerülne, főleg nem ennyitől, na de ez csak egy része, talán kíváncsi is vagyok rá, hogy menne - e, hogy milyen lenne, és nem tudom jogos - e, hogy felmerül bennem már a gyanúja is, hogy nem csak arra személyre akarok hasonlítani, aki alapján ez az ötlet jött.

megjegyzem, nekem nem is tetszenek az olyan blogok - vagyis ilyenek -, de mit csináljak.

meg kell próbálnom. mondhatni kihívással állok szemben. :)